Laczkó Dezsőhöz írt levelek
– Rainer Pál tanulmánya
(letölthető PDF)

Laczkó Dezső
életútja és utóélete évszámokban

1860 – 1932 – 2010

1860
  • Július 22.: Trencsénben (ma Trenčín, Szlovákia) született, Laczkó István szabó († 1877 előtt) és felesége, Pulmann Mária († 1905) házasságából. A keresztségben az Ágoston nevet kapta. Tudomásunk van egy Zoltán nevű öccséről.
1877
  • Augusztus 27.: Vácon belépett a piarista rendbe. Beöltöztetését Rappensberger Kajetán váci házfőnök végezte. Rendi neve: Dezső.
1879
  • Kecskeméten elvégezte a gimnázium 8. osztályát.
1879-1881
  • Nyitrán (ma Nitra, Szlovákia) teológiai tanulmányokat folytatott.
1881
  • December 23. Örök fogadalmat tett.
1881-1886
  • A budapesti tudományegyetemen természetrajzi és földrajzi tanulmányokat folytatott. Középiskolai tanári oklevelet szerzett.
1884
  • Privigyén (Nyitra vm., ma Prievidza, Szlovákia) tanított, rendjének gimnáziumában.
  • December 22.: a Magyar Földrajzi Társaság rendes tagjává választotta.
  • Első publikációja:
    Tengermedenczéink viszonya a kontinensekhez, tekintettel keletkezésökre és alapjokra. In: Privigyei Kegyesrendi Gymnasium Értesítője (Privigye, 1884)
1885
  • Július 18. pappá szentelték.
  • Publikáció:
    A gerinczes állatok csontrendszerének fejlődéséről. In: Debreczeni Kegyesrendi Algymnasium Értesítője (Debrecen, 1885)
1885-1886
  • Debrecenben tanított, rendjének gimnáziumában.
1887-1888
  • Kecskeméten tanított, rendjének gimnáziumában.
  • Publikáció:
    Az afrikai bennszülöttekről. In: Kecskeméti Lapok (1887)
1888-1912
  • Veszprémben volt természetrajz-földrajz szakos tanár rendjének főgimnáziumában. Azonosult a piaristák mindenkori célkitűzésével: szakmailag jól képzett, vallásukat gyakorló, hazájukat szerető fiatalokat nevelt. Tanítványaitól sokat követelt, de sokat is nyújtott nekik. Alaposságra, rendszerességre szoktatta őket. Szigorú, de szeretetteljes tanár volt. Remek pedagógus és kitűnő emberismerő.
1888-1932
  • Veszprémben élt. Idővel többször is felajánlották neki az áthelyezést Budapestre, de ezt mindannyiszor elhárította.
1888
  • December 19.: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat rendes tagjává választotta.
1891
  • Publikáció:
    A jégről. In: Veszprémi Közlöny VIII. évf. 16-18. szám (1891)
1894
  • Részt vett a Véghely Dezső alispán, történész vezetésével tervezett "Veszprém város monográfiája" című munkában, amely végül nem valósult meg.
  • A Veszprémi Önkéntes Tűzoltóság tagjává választotta.
1895
  • Megismerkedett id. Lóczy Lajos (1849–1920) földrajztudós, egyetemi tanárral, akinek oldalán bekapcsolódott a Bakony és a Balaton kutatásába, a korszak egyik legjelentősebb tudományos csapatmunkájába. Szakmai kapcsolatuk idővel szoros barátsággá fejlődött.
1896
  • A Győr – Veszprém – Dombóvár vasútvonal építkezése átvágta a Bakony hegységet, ezáltal tág teret biztosított a geológiai és tektonikai viszonyok vizsgálatához.
1897
  • November 3.: a Magyarhoni Földtani Társulat rendes tagjává választotta.
1899
  • December 22.: a Bécsi Geológiai Intézet levelező tagjává választotta.
1901
  • A február 16-i bakonyi földrengéssel kapcsolatban vizsgálódott.
  • December 31.: Megszüntette rendes tagságát a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesületnél.
1902
  • A Veszprém-Jeruzsálem-hegyi kőbányában (Templom utca 757.) felfedezte a kavicsfogú ősteknős (plachocelys placodonta) vázát. Bár a németek 5000 koronát kínálnak a leletért, Laczkó ingyen a Magyar Állami Földtani Intézetnek ajándékozta, ahol azt ma is őrzik.
  • Nyáron (június–augusztus) geológus és paleontológus szakértőként – Lóczy Lajos javaslatára – részt vett Déchy Mór (1851–1917) hatodik kaukázusi expedíciójában.
  • November 30.: megalakult a Veszprémvármegyei Múzeumegylet.
  • December 2.: Veszprém vármegye törvényhatósága határozatot hozott a Veszprémvármegyei Múzeum megalakításáról.
1903-1932
  • A Veszprémvármegyei Múzeum és Könyvtár igazgatója.
1903
  • Március 10.: Veszprém vármegye megalkotta a vármegyei múzeumról szóló szabályrendeletét.
  • Május 4.: Veszprém vármegye Törvényhatósági Bizottsága Laczkó Dezsőt a vármegyei múzeum igazgatójának jelölte.
  • Június 21.: A Veszprémvármegyei Tűzoltó Szövetség választmányi tagjává választotta.
  • Júniusban történt az első múzeumi ásatás, Tótvázsonyban: kőlapokkal fedett, római-kori sírok feltárása.
  • Július 6-18.: Elvégezte a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett néprajzi és ősrégészeti szaktanfolyamot Budapesten. Július 18-án a tanfolyam elvégzéséről bizonyítványt kapott.
  • Veszprém-Szt. Benedek-hegy: XVII. sz.-i kripta feltárása, Aggházy Kamill m. kir. honvéd hadnagy (1882–1954) (később m. kir. ezredes és a budapesti Hadimúzeum parancsnoka) közreműködésével. Veszprém-új laktanya: bronzkori ásatás.
  • Ságvár (Somogy m.): felső diluviális kutatások (ősló, szarvas és ősember maradványok felfedezése).
  • Publikáció:
    "A Veszprémvármegyei Muzeum Egylet" titkári jelentése. (Veszprém, 1903)
1904
  • Március 22.: a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnöksége kitűntette a tízéves tűzoltói szolgálat bronz érmével.
  • Ősszel a veszprémi székeskáptalan Nemesvámos-balácai birtokán szántás közben előkerült maradványokban Laczkó felismerte a római villagazdaság romjait. A káptalan támogatásával az I. világháborúig, majd az 1920-as évek közepétől folytatódóan, több-kevesebb folyamatossággal folyt a romterület feltárása, Laczkó munkatársa és barátja, majd múzeumigazgató utódja, Rhé Gyula (1871–1936) vezetésével.
  • November 6.: a veszprémi vármegyeháza II. emeletén 11 teremben megnyílt a Veszprémvármegyei Múzeum kiállítása.
  • Ezen évtől kezdve, 1907-ig, Imrek György áldozópap díjazás nélkül részt vett a múzeumi könyvtár rendezésében.
1905
  • Júliusában meghalt édesanyja, özv. Laczkó Istvánné szül. Pulmann Mária.
    Július 20-25. között Kismartonban (Sopron m., ma Eisenstadt, Burgenland, Ausztria) időzött édesanyja temetésével kapcsolatban.
  • Szeptember 15.: a Veszprémvármegyei Tűzoltó Szövetség választmányi tagjává választotta.
1906
  • A balatonaligai földcsuszamlás ügyében vizsgálódott. Veszprém: Vásártér – Fojt János udvara, Várhegy, Jeruzsélem-hegy, Gulyadomb, Táborállás – bronzkori megfigyelések, feltárások.
  • Nagyvázsony, Zirc, Bakonyréde, Csesznek, Dudar (régi népi lakóház) vidékén – gyűjtő utak.
  • Fényképező felszerelés beszerzése.
  • Ebben az évben a múzeum munkájába múzeumi osztályőrként bekapcsolódott Rhé Gyula MÁV tiszt, autodidakta régész, numizmatikus, akinek a vezetésével megkezdődtek a Nemesvámos-balácai ásatások.
  • Novemberben a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Természetrajzi Szövetsége levelező tagjának választotta.
  • Publikáció:
    A Veszprémvármegyei Múzeum Egylet titkári jelentése (Veszprém, 1906)
1907
  • Veszprém-székesegyház átépítéséből 23 db faragott középkori kőemlék megszerzése.
  • Veszprém környéke – bronzkori temetkezések vizsgálata.
  • Somlóvásárhely, Tüskevár – gyűjtő utak (őskori és római régiségek, 142 db megszerzése).
  • Dudar – gyűjtőút (néprajz, hímzések, népviselet begyűjtése).
  • Nagydém – római háziszentély bronztárgy-együttesének megszerzése Frankl Henrik helyi birtokostól. (Pontos lelőhelye csak 1936-ban vált ismertté!)
  • BerhidaLakath János helybéli birtokos pisztolygyűjteményének megszerzése.
  • Dr. Pillitz Benő veszprémi orvos megyei növénygyűjteményének (1352 faj) megszerzése.
  • Balatonalmádi-Budatava: hullámverés tanulmányozása.
  • Felmerült a gondolata egy új múzeum építésének.
  • Publikáció:
    Geológiai jegyzetek a Kaukázusból. In: Déchy Mór: Kaukazus. III. kötet (Berlin, 1907) A Veszprémvármegyei Muzeumi Bizottság és Muzeum Egylet jelentése az 1906-ik évről. (Veszprém, 1907)
1908
  • Február 25.: A Katholikus Népszövetség tagjává választotta.
  • Június 29.: a Balatoni Szövetség rendes tagjává választotta.
  • Gyűjtő úton 28 községben.
  • Nagydém – Frankl-féle római-leletegyüttes további darabjainak megszerzése.
  • Sebestyén László gimn. tanuló 277 db őskori tárgyat ajándékozott a múzeumnak.
  • Imrek György utódjaként, Perényi József piarista szerzetes tanár folytatta a múzeumi könyvtár rendezését.
  • Elhatározták egy új múzeumépület megépítését. Ezért Laczkó kapcsolatba lépett Medgyaszay István műépítésszel, az épület tervezésének tárgyában.
  • Ezen évtől (esetleg már korábban is?) Lennert (1924-től vitéz Lakatos) Ferenc megyekatona volt a múzeum altisztje egészen 1927-28-ig.
  • Pubiláció:
    • A veszprémi Szentbenedekhegy története. (Veszprém, 1908)
    • A Veszprémvármegyei Muzeumi Bizottság és Muzeum Egylet jelentése az 1907-ik évről. (Veszprém, 1908)
1909
  • Február 21.: előadást tartott Veszprémben, a Méhes Társbirtokosság helyiségében ("A földrengésről" címmel).
  • Június 25.: a Balatoni Szövetség választmányi tagjává választotta.
  • Régészeti lelőhelyek – 8 kőkori, 2 bronzkori, 24 római-kori, 2 középkori – vizsgálata.
  • Papkeszi-Sári-puszta – magános V. századi (markomann-alán ?) sír (arany mellékletekkel) feltárása.
  • Veszprém-Jeruzsálemhegy – IV–V. századi sírok feltárása.
  • Gyűjtő út (néprajzi) – Csajág (régi népi lakóház, faeke, cifraszűr, bunda, stb.), 206 tárgy megszerzése.
  • Ebben az évben a múzeum látogatója volt Ismayl Hakki japán- és Iffgnirret chilei ezredes is.
  • Publikáció:
    • Veszprém városának és tágabb környékének geológiai leírása. In: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. I. Szerk. Lóczy Lajos. (Budapest, 1909)
    • A földrengésről. In: Veszprémi Hírlap XVII. évf. 11. szám (1909. márc. 14.) 3-4. oldal
    • A Veszprémvármegyei Muzeumi Bizottság és Muzeumegylet évi jelentése 1908-ról. (Veszprém, 1909)
1909-1922
  • Geológiai szakértőként járt el számos veszprémi építkezéssel kapcsolatban.
1910
  • Bakonynána (földsánc), Bakonyszentlászló (ev. templom festett mennyezetdeszkái, varrottasok), Bódé (Cservár), Borzavár-Tündérmajor (őskori telep), Csopak, Doba (római emlékek, Somló vára), Jásd (földsánc), Karakó (római emlékek), Kiskovácsi-Karakó (római emlékek), Litér, Lovas (népvándorlás-kori sírok), Pénzeskút (bronz kard és dárda, fossziliák), Peremarton-Újmajor (római régiségek), Porva-Szépalma-major (üveghuta), Porva-Százhalom (őskori sírmező) – gyűjtő utak.
  • Veszprém Árpád utcai murvabánya – urnák, bronz apróságok gyűjtése.
  • Veszprém Jeruzsálemhegy, Bertalan Károly telke – bronzkori mészbetétes anyag gyűjtése.
  • A múzeumot meglátogatta br.Hornig Károly veszprémi- és Fischer Colbrie Ágoston kassai püspök.
  • Publikáció:
    A Veszprémvármegyei Múzeumi Bizottság és Múzeumegylet évi jelentése 1909-ről. (Veszprém, 1910)
1911
  • Május 11.: a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség Elnöksége kitüntette a tizenöt éves tűzoltó szolgálati ezüst éremmel.
  • Bakonybél, Bakonycsernye, Balatonalmádi, Bánd, Csetény (Árpád-kori temető, román-kori faragott kő, habán úrvacsora korsó, barlang), Dudar (barlang), Herend, Kerta (XVI. sz.-i kard), Marcalgergelyi, Márkó, Mezőlak, Nagykamond, Súr, Szápár, Szentgál, Úrkút-Zsófiapuszta (1908-ban előkerült római érem- és vaseszköz lelet részbeni megszerzése), Veszprém város Ny-i és D-i határa (őskori és római telepek, Külső püspök-major: Árpád-kori vasolvasztó kemencék),Vörösberény (sírok), Zirc-Tündérmajor (bronzkori kőpakolásos csontvázas sír) – gyűjtő utak.
  • Június 29.: a Veszprémvármegyei Tűzoltó Szövetség választmányi tagjává választotta.
  • Augusztus 11.: a Balatoni Szövetség választmányi tagjává választotta.
  • Publikáció:
    A Veszprémvármegyei Múzeumi Bizottság és Múzeumegylet évi jelentése 1910-ről. (Veszprém, 1911)
1912-1918
  • Veszprémben házfőnök és főgimnázium-igazgató volt.
1912
  • Március 28.: a Magyar Földrajzi Társaság alapító tagjává választotta.
  • Augusztus 10.: Veszprém város polgármestere bejelentette gimnáziumigazgatóvá való megválasztását.
  • Október 17.: a Veszprémi Szabad Lyceum társelnökévé választotta.
  • November 2.: kijelölték a Plosszer-sétatéren az új múzeum végleges helyét.
  • November 4.: br. Hornig Károly veszprémi püspök kinevezte püspöki szentszéki ülnökévé.
  • December 30-tól 1918 szeptemberéig Dornyay Béla (1887–1965) piarista szerzetes tanár volt a múzeum természetrajzi osztályőre.
  • Bakonykoppány (Árpád-kori temető), Csopak-Nosztori (római-kori fazekas kemencék), Farkasgyepü (őskori halomsír), Herend, Magyarszombathely (honfoglalás-kori temető), Somlójenő – Ürge-domb (Berger Adolf földjén római-kori hamvasztásos sírlelet),Várpalota – Kálvária (honfoglalás-kori sírok) – ásatások, gyűjtőutak.
  • A múzeumot meglátogatta Hénap Tamás piarista rendfőnök.
  • Publikáció:
    • Római telepnyomok és útirányok Veszprém megye déli részében. In: A baláczai ásatások eredményei. (Veszprém, 1912) 5-30. oldal
    • A Bakony. In: Lasz Samu.: Földrajzi olvasókönyv. I. (Budapest, 1912)
    • A Veszprémvármegyei Múzeumi Bizottság és Múzeumegylet évi jelentése 1911-ről. (Veszprém, 1912)
1913
  • Május 12.: Mezőkomárom: fosszilis csontlelet, őskori telep vizsgálata.
  • Május 20.: Lókút Óbánya-puszta: bronzkori halomsírok vizsgálata.
  • Nyáron: Gerence-völgy bejárása: Bakonykoppány (római telep, avar temető), Ugod Huszárokelő-puszta (avar temető), Bakonybél (mamut agyar).
  • Perczel Mór 1848-as honvéd tábornok relikviáinak megszerzése.
  • December 11.: megkezdődött az új múzeumépület alapjainak kiásása.
  • Publikáció:
    A Veszprémvármegyei Múzeumi Bizottság és Múzeumegylet együttes évi jelentése 1912-ről. (Veszprém, 1913)
1914
  • Március 1.: elkezdődött az új múzeumépület falazása.
  • Veszprém Kossuth utca, evangélikus templomnál: bronzkori urnasír feltárása.
  • Június 28.: A Veszprémvármegyei Tűzoltó Szövetség választmányi tagjává választotta.
  • Publikáció:
    A Veszprémvármegyei Múzeumi Bizottság és Múzeumegylet együttes évi jelentése 1913-ról. (Veszprém, 1914)
1914-1918
  • Az I. világháború alatt a piarista gimnázium épületét a katonaság is használta, sorozóhelyiség, legénységi körlet, hadikórház, lábadozó osztag elhelyezése céljára. Mindez rengeteg kellemetlenséggel, a tanítás akadozásával, az intézmény állagának erős elhasználódásával járt. További nehézségeket jelentett a múzeum építkezésének elhúzódása, háborús anyag és munkaerőhiány miatt. Laczkó Dezső levelezés útján tartott kapcsolatot katonának bevonult diákjaival, ismerőseivel, a piarista rendház szanitécként szolgáló háziszolgájával, Vinglmann Pállal és a huszár őrmesterként szolgáló múzeumi altiszttel, Lennert (később vitéz Lakatos) Ferenccel. Lennert Ferenc (de Laczkó több más ismerőse is) még a harctéren, vagy legalábbis a front mögötti területen is gyűjtött műtárgyakat a múzeum számára.
  • A múzeum igyekezett gyűjteni a kortárs világháborús emlékeket is. (Később a forradalmak és a román megszállás anyagát úgyszintén.)
1915
  • Publikáció:
    A Veszprémvármegyei Múzeumi Bizottság és Múzeumegylet együttes évi jelentése 1914-ről. (Veszprém, 1915)
1916
  • Nyári szabadságát Pozsony környékén töltötte.
  • Augusztus 29.: a Balatoni Szövetség választmányi tagjává választotta.
1916-1923
  • Részt vett az Endrődi Sándor író síremlékállítására alakult százas bizottság munkájában.
1918
  • Lemondott a főgimnáziumi igazgatóságról.
  • Barna Leander piarista tanár segített a numizmatikai gyűjtemény leltározásában.
  • Publikáció:
    A Veszprémmegyei Múzeum múlt évi jelentése. In: Veszprémi Hírlap XXVI. évf. 20. szám /1918. máj. 19./ 1-2. oldal
1919
  • Március 21 – augusztus eleje közt a Tanácsköztársaság helyi eseményei, majd augusztus 4 – október 6. között a román megszállás érintették Veszprémet. A Tanácsköztársaság alatt több "szocializált" műtárgyat helyeztek el a múzeumban. Bár ezek később visszakerültek jogos tulajdonosaikhoz, Laczkó Dezsőt mégis kisebb kellemetlenségek érték e miatt.
  • December 13-tól fél éven át Lovas (Leitner) Elemér (1889-1949) bencés főgimnáziumi tanár, régész, későbbi győri múzeumigazgató volt a múzeum könyvtárosa.
  • Az új múzeum építése teljesen szünetelt.
  • Publikáció:
    A veszprémmegyei múzeum 1918-ban. In: Veszprémi Hírlap XXVII. évf. 23. szám /1919. márc. 6./ 1. oldal és 25. szám /márc. 11./ 1. oldal
1920
  • Január 14.: az Országos Nemzeti Szövetség Veszprém vármegyei Köre választmányi tagjává választotta.
  • Május 13. veszprémi rendházbeli szobájában meghalt legjobb barátja, id. Lóczy Lajos földrajztudós.
  • Május 15. részt vett Lóczy Lajos temetésén, Arácson.
  • Nyugalomba vonult a tanári pályától.
  • Előadást tartott a Magyar Országos Véderő Egyesületben "A Veszprémvármegyei múzeum és könyvtár érdekei" címmel.
  • Az új múzeum építése teljesen szünetelt.
  • Publikáció:
    • A veszprémvármegyei múzeum és könyvtár 1919. évi fejlődéséről és állapotáról szóló jelentés. In: Veszprémi Hírlap XXVIII. évf. 38. szám (1920. márc. 30.) 1-2. oldal és 39. szám (1920. ápr. 1.) 1-2. oldal
    • Lóczy Lajos haláláról. In: Veszprémi Hírlap XXVIII. évf. (1920. máj.)
1920-1922
  • Szakvéleményt adott a veszprémi cement anyagról.
1921
  • Februárjában a Balatoni Társaság felajánlotta részére a tagságot.
  • Július 1. Horthy Miklós kormányzó látogatása a Veszprémvármegyei Múzeumban.
  • Veszprém Tisztviselőtelep: zsugorított csontvázas sír feltárása.
  • Október 16.: a Veszprémvármegyei Képző és Iparművészeti Társulat zsűri tagjává választotta.
  • Nagyjából elkészült az új múzeumépület, de felszerelése, berendezése még évekig váratott magára.
  • Publikáció:
    A veszprémvármegyei múzeum és könyvtár 1920. évi jelentése. In: Veszprémi Hírlap XXIX. évf. 30. szám (1921. márc. 13.) 1-2. oldal és 31. szám (1921. márc. 15.) 1. oldal
1922
  • Január 6.: a Területvédő Ligából megalakult Magyar Nemzeti Szövetség Veszprém vármegyei Köre választmányi taggá választotta.
  • Május 12. a Magyar Keleti Kulturközpont (Turáni Társaság) rendes tagjául választotta.
  • Ebben az évben a hazai, németországi, svédországi és amerikai vendégek mellett, perzsiai látogatók is felkeresték a veszprémi múzeumot.
  • Publikáció:
    A Veszprémmegyei múzeum és múzeumi könyvtár 1921. évi fejlődéséről és állapotáról szóló jelentés. In: Veszprémi Hírlap XXX. évf. 32. szám (1922. ápr. 20.) 1-2. oldal és 33. szám (1922. ápr. 23.) 2. oldal
1923-1930
  • Szakértőként működött a padragi bazaltbánya ügyében.
1923
  • Februárban a Veszprém vármegye Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága 1926-ig tagjává választotta.
  • Megtörtént a múzeumi gyűjtemények nagyobb részének átköltöztetése a megyeházáról az új múzeumépületbe.
  • Publikáció:
    A veszprémmegyei múzeum és múzeumi könyvtár 1922.-ik évi fejlődéséről és állapotáról szóló jelentés. In: Veszprémi Hírlap XXXI. évf. 9. szám (1923. márc.4.) 1-2. oldal
1924
  • Július 8.: részt vett a veszprémi piarista diákok 50 éves érettségi találkozóján. A résztvevőkről Becske Adolf veszprémi fényképészmester fényképet készített.
1925
  • Január 1-től Rhé Gyula a múzeumi könyvtárőri állást is ellátta.
  • Januárban a Dunántúli Írók és Művészek Társasága – Vasmegyei Írók és Művészek Egyesülete tagjává választotta.
  • Május 15. Laczkó Dezsőt címzetes királyi tankerületi főigazgatóvá nevezték ki. Címzése ezentúl: méltóságos úr.
  • Május 24.: ünnepélyesen megnyílt a múzeum kiállítása az új, Medgyaszay István által tervezett múzeumépületben, Horthy Miklós kormányzó, Rott Nándor veszprémi püspök, Klebelsberg Kúnó kultuszminiszter, Hóman Bálint a MNM főigazgatója, valamint számos városi, megyei, egyházi és tudományos életbeli notabilitás jelenlétében.
  • 29 megyei községben 44 gyűjtőút.
1925-1930
  • Javaslatokat készített Veszprém város névtelen utcái és terei névvel való ellátására.
1926
  • Februárban rendes tagja lett a Felsődunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesületnek.
  • Február 27.: megnyílt a múzeumi könyvtár, az első hazai vidéki városi közkönyvtár, Magyar Károly főispán és Bibó Károly alispán jelenlétében.
  • Májusban a Magyar Cserkészszövetség pártoló tagja lett.
  • 11 megyebeli községben járt gyűjtőúton.
  • Mezőkomárom Csókás-hegy: kavicsbányában fosszilis emlősmaradványok gyűjtése.
  • Nagyvázsony: XV-XVI. sz-i sírkőtöredék és kályhacsempe megfigyelése.
  • Augusztus 24.: a Balatoni Szövetség választmányi tagjává választotta.
  • Szeptemberben tanulmányút a Vértes hegységben: báráczházai barlang, Csákvár (építészeti emlékek), Gánt (bauxitbánya), Majk (kamalduli kolostor), Vértessszentkereszt (ciszterci kolostorrom).
  • Bakonyi barlangok felkeresése.
  • Úrkúti mangánbánya, várpalotai szénbánya tanulmányozása.
  • Október 8-9.: a szombathelyi múzeum anyagának tanulmányozása.
  • Október 23-25.: részt vett az Országos Őstörténeti és Néprajzi Vándorgyűlésen, Kecskeméten.
  • Novemberben az épülő balatoni körút Balatonkenese–Fűzfő és Balatonfüred–Révfülöp szakaszainak bejárása.
  • A múzeum kezdeményezésére Veszprémben a várfeljárónál a város történetét ismertető fémtáblát helyeztek el.
  • Publikáció:
    Az első városi közkönyvtár. In: Veszprémvármegye XXVIII. (LI.) évf. 10. szám, (1926. márc.7.) 1-3. oldal Jelentés a Veszprémvármegyei Múzeum és Múzeumi Könyvtár 1925-26. évi állapotáról és működéséről. (Veszprém, 1926)
1927
  • Február 25.: A Szent István Akadémia rendes tagjává választotta.
  • Április 7.: az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület levelező tagjává választotta.
  • Április 7.: a Magyar Nemzeti Szövetség levelező taggá választotta.
  • Május 1.: Füle (Fejér m.): masztodon maradványok tanulmányozása.
  • Májusban Monostorapáti: az üveggyártásra kiszemelt homoktelep szakértése.
  • Májusban részt vett a Magyar Földrajzi Társaság vándorgyűlésén, Szolnokon.
  • Tavassszal várpalotai földrengés vizsgálata.
  • Bakonypéterd Irtás-dűlő: népvándorlás-kori sír feltárása.
  • Június 28.: a Műemlékek Országos Bizottsága kinevezte 5 évre, 1932. június 30.-ig, levelező tagjává.
  • Augusztus 28.: a Balatoni Szövetség tiszteletbeli tagjává választotta.
  • Szeptember 14-24.: részt vett a német és magyar Barlangkutatók Magyarországi Kongresszusán, Budapesten, valamint Miskolc és Eger környékén.
  • December 30.: Veszprém város Törvényhatósági Bizottsága tagjává választotta.
  • December 30.: Veszprém vármegye Igazoló Választmánya tagjává választotta.
1928
  • Január 10.: kinevezték Veszprém vármegye Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága tagjává 1930. december végéig.
  • Március 22.: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat választmányi tagjává választotta.
  • Ságvár (Somogy m.): prehisztorikus kutatás.
  • Részt vett Jávorka Sándor, a MNM múzeumi őre által szervezett bakonyi botanikai gyűjtőúton.
  • Nyáron részt vett az Őslénytani Kongresszuson, Budapesten.
  • Vitéz Lakatos (Lennert) Ferenc múzeumi altiszt az I. világháborúban szerzett betegsége miatt megvált a múzeumi szolgálattól. Utódja Horváth Imre lett.
  • Steidl Antal tanár (utóbb Rhé Gyula veje) ideiglenes segédkönyvtárosként munkába állt a múzeumban.
  • Publikáció:
    • A szentgáli tűzköveshegyi barlangok. In: Évi jelentés a Veszprémvármegyei Múzeum és Könyvtár 1927/28. évi fejlődéséről és évvégi állapotáról. Veszprém, 1928. Irodalmi melléklet 44-47. oldal
    • A legújabban talált bakonyi (eplényi) bauxit és mangánérctelepekről s azok közgazdasági fontosságáról. In: Budapesti Hírlap (1928. dec. 22.)
    • Évi jelentés a Veszprémvármegyei Múzeum és Múzeumi Könyvtár 1927/28. évi fejlődéséről és évvégi állapotáról. (Veszprém, 1929)
1929
  • Január 1.: Veszprém vármegye Állandó Bíráló Választmánya 1931. december 31.-ig tagjává választotta.
  • Ságvár (Somogy m.): prehisztorikus kutatás.
  • Április 12.: Budapest: székfoglaló beszédet tartott a Szent István Akadémián.
  • Tavasszal Városlőd Pille utca: mamutagyar begyűjtése.
  • Július: Csopak – Kövesd Kőkoporsódomb: római-kori sírok feltárása.
  • Várpalota Ny-i határában: helvecien molluszkumfauna begyűjtése.
  • Doba Török-domb: bronzkori-vaskori halomsírok vizsgálata.
  • Mezőkomárom: gyűjtőút.
  • Béb, Ugod: bronzkori és római telepnyomok megfigyelése.
  • Szeptember 8-9.: a budapesti német, osztrák és magyar Archeológus Vándorgyűlés résztvevői látogattak Veszprémbe. Itteni programjukat a múzeum rendezte.
  • Győri, kaposvári, magyaróvári, sümegi, zirci (apátsági) múzeumok tanulmányozása.
  • December 7.: Az Országos Magyar Régészeti Társulat tiszteleti tagjává választotta.
  • Publikáció:
    • Őstörténeti adatok a Balaton környékéről. A Szent István Akadémián székfoglaló értekezésül felolvasta 1929. április 12-én. In: Évi jelentés a Veszprémvármegyei Múzeum és Könyvtár 1928/29. évi fejlődéséről és évvégi állapotáról. (Veszprém, 1929) Irodalmi melléklet 1-27. oldal
    • A pézsmapocok. In: Veszprémvármegye XXXII. évf. 17. szám (1929)
    • Évi jelentés a Veszprémvármegyei Múzeum és Múzeumi Könyvtár 1928/29. évi fejlődéséről és évvégi állapotáról. (Veszprém, 1929)
1930
  • Tavasszal Ságvár (Somogy m.) prehisztorikus ásatások a MNM-al közösen.
  • Május 4.: A Veszprémi Dalegyesület pártoló tagjává választotta.
  • Június 20.: A Virágos Budapestért – Virágos Magyarországért Veszprémi Munkaközössége védnökévé választotta.
  • Július 9.: Csopak – Kövesd Kőkoporsódomb: újabb római-kori sírok feltárása.
  • Július 22.: Hetvenedik születésnapján a Piarista Diákszövetség tagjai kis albumba összefűzött üdvözlő lapokkal köszöntötték.
  • Augusztus 5-7.: A devecseri járás D-i és Ny-i részének bejárása régészeti és geológiai célból: Gyepükaján (nagykeszi középkori templomrom, római telepnyom, melegvizű forrás, őskori telepnyomok), Káptalanfa Sárosfő-puszta (kelta halomsír), Tarján-puszta (valószínűleg Csabrendek Tárkány-pusztával azonos) (kerek toronymaradvány).
  • Augusztus 21-23.: az ugodi uradalom erdőterületének bejárása: a Vörösjános-séd mentén, Ugod Vadkert-puszta (kénes-vasas kutak), Ugod Kisdiós-puszta (római telep), Iharkút Tevelvár (földvár), Huszári-puszta (avar temető), Ugod (kőfejtő).
  • Október 12.: Előadást tartott a Magyar Turista Egyesület Bakonyi Osztályán, Veszprémben, a Magyar Turista Szövetség vándorgyűlésén.
  • A Magyar Nemzeti Szövetség pártoló tagjává választotta.
  • Publikáció:
    • A ságvári diluviális lösztelep. In: Archaeologiai Értesítő XLIV. 1930. 213-215. oldal
    • A turistaság problémája. In: Testnevelés III. évf. /1930./ 768. és Turisták Lapja XLII. évf. 10. szám (1930. nov.)
    • Évi jelentés a Veszprémvármegyei Múzeum és Múzeumi Könyvtár 1929/30. évi fejlődéséről és évvégi állapotáról. (Veszprém, 1930)
1931
  • Márciusban részt vett Divald Kornél művészettörténész (? márc. 24.) temetésén, Budapesten.
  • Tavasszal Ságvár (Somogy m.), ásatás folytatása.
  • Tavasszal Pét: épülő műtrágyagyár alapozási munkáinak megtekintése.
  • Papkeszi (őskori lelőhelyek, Kalaposvártető: földvár térképezése).
  • Június 7. a Veszprémi Önkéntes Mentőegylet 2 évre választmányi tagjává választotta, de a választást – tekintettel korára és más irányú elfoglaltságára – nem fogadta el.
  • Részt vett Böckh Hugó, a Földtani Intézet igazgatója reambuláló kiszállásain. Az eplényi bauxit- és mangánérctelepeket, a litéri diabázos területet tanulmányozta Lóczy Lajos társaságában. Ipari ásványok előfordulásának kutatása (Veszprém, Zirc környéke). Veszprémi és Veszprém-környéki karsztvizek hidrológiai viszonyainak kutatása. Rott Nándor veszprémi püspök kinevezte a Veszprémi Egyházművészeti Bizottság tagjává.
  • A múzeumot meglátogatta Angelo Rotta, a Szentszék magyarországi követe.
  • Publikáció:
    Évi jelentés a Veszprémvármegyei Múzeum és Múzeumi Könyvtár 1930/31. évi fejlődéséről és évvégi állapotáról. (Veszprém, 1931)
1932
  • Január 1-tól előbb hat havi szabadságon, majd végig szabadságon volt.
  • Május 21.: a Magyar Turista Egyesület Bakonyi Osztálya felvette alapító tagjai közé.
  • Június 13.: a Balatoni Társaság tiszteleti tagjává ajánlotta.
  • Böckh Hugó földtani intézeti igazgató meghívására, részt vett I. P. H. Bosvet londoni egyetemi tanár és Marzsó Lajos geológus kíséretében, a Tihanyi-félszigeten és a Balaton-felvidéken végzett tektonikai tanulmányúton.
  • Továbbá a Rakusz Gyula és Vigh Gyula geológusok részéről, a veszprémi dolomitmezők vízellátása érdekében eszközölt hidrológiai felvételeken.
  • Tanulmányozta a Veszprém-rátóti horpadásban elszórt eocén foszlányokat, a veszprémi Séd diluviális kavicsteraszait, a papodi jura foltokat, az eplényi bauxit- és mangántelepeket, a padragi bazaltot, a Városlőd – csehbányai agyagokat, a révfülöpi permokarbont, a Balaton menti akali szármáciai mész és triász dolomitmezők vízrajzi viszonyait.
  • Ifj. Lóczy Lajos vezetésével ismerkedett a balatonfüredi újsavanyúvíz forrásokkal. Október 28.: miután elbúcsúzott barátaitól és minden földi dolgát elrendezte, a haldoklók szentségével megerősítve, nyelőcsőszűkület (nervus trigeminus) következtében halt meg Veszprémben.
  • A temetési szertartást a Veszprém-alsóvárosi temetőben Simon György prelátus-kanonok végezte. A sírnál Marton Imre miniszteri tanácsos, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályának igazgatója a kultuszminiszter nevében, ifj. Lóczy Lajos, a Magyar Földtani Intézet igazgatója a tudományos világ és barátai nevében búcsúztak tőle.
1935
  • Augusztus 25.: a Veszprém határában lévő forrást róla nevezték el.
1937
  • Október 24.: Veszprémben, a Múzeum előtt felavatták Laczkó Dezső szobrát, dr. Medgyessy Ferenc (1881-1958) szobrászművész alkotását. Az avató beszédet ifj. Lóczy Lajos földrajztudós, egyetemi tanár, Laczkó jó barátja mondta. Ugyanekkor kiállítás nyílt a múzeumban Laczkó Dezső munkásságáról.
1930/1940-es tanévtől
  • A veszprémi piarista gimnáziumban az Önképzőkör természettudományi szakosztályaként Laczkó Dezső-kör működött.
1951
  • Március 23. éjjelén szobrát ?ismeretlen tettesek? ledöntötték, amelynek talapzata megsérült. Utóbb az eredetileg a múzeum előtt álló szobrot a múzeum mellé helyezték át.
1982
  • Május 18-19.: a piaristák veszprémi kriptáját – így Laczkó Dezső sírját is – a szomszédos megyei kórház bővítése miatt az Alsóvárosi-temetőből áthelyezték a Vámosi úti-temetőbe.
1990
  • Március 1.: a Veszprémvármegyei Múzeum jogutódja, a veszprémi Bakonyi Múzeum felvette első igazgatója, Laczkó Dezső nevét.
az utóbbi évtizedben
  • A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Laczkó Dezső Tudományos Díjat alapított a tudományos munkában kitűnt munkatársai részére. A díj egy emléklapból áll, amely Laczkó Dezső íróasztalnál dolgozó archív fotóját (1930) tünteti fel.
Fontosabb irodalom:
  • Szűcs Imre: Laczkó Dezső emlékezete. In: A Veszprémi Kegyestanítórendi Gimnázium 1932/33-i Értesítője. Veszprém, 1933. 1-8. oldal (különlenyomatként is megjelent)
  • Lóczy Lajos: Emlékbeszéd Laczkó Dezsőről. In: A Veszprémi Piarista Diákszövetség 1938-ban. A Veszprémi Piarista Diákszövetség Kiadványai 8. Veszprém, 1938. 26-33. oldal
  • Kanszky Márton: Laczkó Dezső (1860-1932). In: Balanyi György: Magyar piaristák a XIX. és XX. évszázadban. Életrajzi vázlatok. Budapest, 1942. 340-349. oldal
  • Banner János: Dr. Laczkó Dezső emlékezete. In: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. 1971. 23-27. oldal
  • Dax Margit: Laczkó Dezső életútja. In: Múzeumi Diárium. Veszprém megyei múzeumi napló az 1990. esztendőre. Szerk.: Geiszt Jakabné. Veszprém, 1990. 29-33. oldal
  • Léh István – Koltai András: A Magyar Piarista Rendtartomány történeti névtára 1666-1997 – Catalogus religiosorum Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666-1997. Budapest, 1998. 223. oldal.
  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk.: Bodó Sándor – Viga Gyula. Budapest, 2002. 535-536. oldal.

Összeállította: Rainer Pál
Veszprém 2010


Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, 8200 Veszprém, Török Ignác u. 7.