Zárókő Isten bárányával. Tüskevár, pálos-kolostor, XV. sz.

VESZPRÉM MEGYE EGYHÁZI ÉLETE
A KÖZÉPKORBAN

Laczkó Dezső Múzeum,
8200 Veszprém Erzsébet sétány 1.


A veszprémi egyházmegye alapítására az első ezredforduló táján került sor, talán már Géza nagyfejedelem (972-997) uralma végén, de legkésőbb az első magyar király, Szt. István (997-1038) uralkodása kezdetén. Az Esztergomi Érsekség mellett hazánk egyik legelső egyházmegyéje. Egyes feltevések szerint, előzménye egy korábbi térítő püspökség ("a magyarok püspöke") lehetett, amely idővel székhelyhez és pontos területhez kötött megyéspüspökséggé alakult át. Az alapítás részleteit nem ismerjük. 1001-ben már biztosan létezett.

az inotai r. k. templom szentélye, XIII-XV. sz.

Területének írásban való rögzítésére először 1009-ben került sor, aminek a Dunántúlon ekkor alapított további püspökségekkel (Győr, Pécs) való esetleges hatásköri súrlódások elkerülése lehetett az oka. Területe a Dunántúl mintegy egyharmadát magába foglalva, eredetileg a Dunától a Dráván túlig, majd a Zágrábi Püspökség megalapításától (1093 körül), a Dráváig terjedt. Többmegyényi terület tartozott hozzá: Veszprém (veszprémi főesperesség), Zala (zalai főesperesség), Somogy (segesdi és somogyi főesperesség), Fejér (fehérvári főesperesség), Pilis (budai főesperesség). Viszont Veszprém megye egykori devecseri és pápai járása, valamint a zirci járás északi része 1777-ig a Győri Püspökséghez tartozott.

Királyaink és királynéink birtokok és szolgálónépek, valamint vámok és jövedelmek adományozásával századokra megteremtették az egyházmegye gazdasági alapjait is.

A püspökség székhelyén, a veszprémi várban álló Szt. Mihály székesegyházat első királynénk, a kegyes életű bajor Boldog Gizella alapította és látta el felszereléssel. Innen eredt az a szokás, hogy a későbbiekben is folytonosan a mindenkori magyar királynék voltak a székesegyház kegyurai. Nagyjából a XIII. század végétől, XIV. század elejétől többnyire a veszprémi püspökök viselték a királynéi kancellári tisztséget. Rendszerint ők koronázták meg királynéinkat, a középkorban Székesfehérvárott, a Habsburg korszakban (1563-óta) többnyire Pozsonyban. A királynék és a püspökök ezen kapcsolata adott alapot a "Veszprém a királynék városa" megnevezésnek, anélkül azonban, hogy bármelyik királynénk is huzamosabb ideig állandó jelleggel itt tartózkodott volna.


Kővágóörs-Ecsér, templomrom

A veszprémi püspökök 1313-tól kezdve egészen 1777-ig egyben Veszprém vármegye főispáni tisztét is betöltötték. A történeti Veszprém vármegye területe jelentősen eltért a mostani megye területétől. A Balaton-felvidék Almádiig Zala vármegyéhez tartozott. Veszprém vármegye viszont körülfogva a Balaton keleti végét egészen Siófokig terjedt. A megye mai határai csak a XX. század közepén alakultak ki. Ezen a többé-kevésbé a mai Veszprém megyének megfelelő területen a középkor végén mintegy 300 világi templomos hely és 20 kolostori egyház létezett.

Kiállításunk nagyjából a jelenlegi megyehatárokon belüli terület középkori egyházi életét kívánja meg bemutatni, elsősorban régészeti leletanyag, kőemlékek, továbbá írásos források, pecsétmásolatok, makettek, rekonstrukciók segítségével az 1000 táján végbement keresztény feudális magyar állam- és egyházalapítástól kezdve a Dunántúl közepét is érintő török hódoltság koráig. Ennek az öt évszázadot átívelő korszaknak uralkodó eszmeáramlata a kereszténység volt. Amikor a magyarság ősei a IX–X. század fordulóján a Kárpát-medencébe érkeztek és innét kiindulva bekalandozták a környező országokat, Európa lakói rettegve imádkoztak: "Uram, a magyarok nyilaitól ments meg minket!" A későbbiekben viszont rövidesen a kereszténnyé lett magyarság vált "a kereszténység védőbástyájává", valamennyi Keletről érkező hódítóval (mongol, kun, besenyő, török, tatár stb.) szemben.


Somlószőlős, r. k. templom freskója: két angyal az oltáriszentséggel, XIV. sz. Somlószőlős, r. k. templom freskója, XIV. sz.

Az István királytól alapított Veszprémi Püspökség (1993-óta Érsekség) és Veszprém Megye, bár időközben számos változáson ment keresztül, immár ezer esztendeje folyamatosan működik.


A kiállítás témakörei:

Médiatámogatók:

Kiállításunk egy a középkori Veszprém megyét bemutató sorozat első része. Folytatását tervezzük az alábbi témakörökben: főúri, nemesi, paraszti életmód.