EGRY JÓZSEF EMLÉKKIÁLLÍTÁS

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával

A veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban 2008 március 27-től április 27-ig, a badacsonyi Egry József Emlékmúzeumban május 1-től október 15-ig került megrendezésre az Egry József Emlékkiállítás. A festő születésének 125. évfordulója alkalmából a kiállításhoz több egyéb rendezvény is kapcsolódott:

A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum képzőművészeti gyűjteménye több évtizede kiemelten gyűjti a megyéhez egész életművével kapcsolódó Egry József munkásságát reprezentáló műveket, hozzá kapcsolódó dokumentumokat. Jelentős a festő korai életszakaszában készült művek kollekciója, amely híven tükrözi a művész alakulásának állomásait: a fiatalkori Önarcképektől és Tájképektől kezdve a párizsi, brugge-i tanulmányutak alatt készült alkotásokat. Ebből az időszakból külön kincsnek számít a Táj fákkal (1913) kompozíció, és a korabeli kritika által is nagyra értékelt Hazafelé (1910 k.) című kép, amelynek alapján a "magyar Millet"-nek nevezték Egryt.

Múzeumunk gyűjteményében fontos helyet kaptak a "hazatalálás" éveinek nevezett 1916 – 1920-as képek is, köztük a fény-problémával különös módon foglalkozó Káin és Ábel (1919) valamint a Naplemente (1920 k.) művek is.

A kiállításon méltó helyen szerepeltek Egry nagy korszakának gyűjteményünkben lévő ismert remekművei: a Szent Kristóf a Balatonnál ( 1927), a Szamaras ember (1935), Kilátás Fonyód felé (1936), Balatoni fények (1930 k.) is, csakúgy, mint utolsó korszakának múzeumunk gyűjteményében lévő remekművei: Öbölben (1942), Önarckép (1940), Szivárvány (1940) is.

Az életmű egyes korszakainak szempontjából jelentősek a keszthelyi múzeum képei is, amelyek a veszprémi kollekcióval együtt tudják híven reprezentálni az Egry oeuvre-öt. Az 1960-as, 70-es években a múzeumalapító Éri István és a Magyar Nemzeti Galéria Egryvel foglalkozó művészettörténésze, Szíj Béla évek kitartó munkájával a két múzeum képeire, mint törzsanyagra építették azt a gyűjteményt, amely a badacsonyi Emlékmúzeum állandó kiállításán szerepel, egy egységben. A veszprémi közönség a megyeszékhelyen több évtizede nem gyönyörködhetett Egry műveiben, így nagyon örültünk a jelentős látogatottságnak.

A 2008-ben felújított galériás volt könyvtárterem volt a helyszíne a kiállításnak.


Konferencia Egry József emlékére. Laczkó Dezső Múzeum előcsarnoka március 27.

(Előadók: N. Mészáros Júlia: Egry József művei a Városi Művészeti Múzeum Radnai Gyűjteményében; Czeizel Endre: Egry József – A magyar festőművész géniuszok családelemzéseiből; Gopcsa Katalin: Egry József korai munkássága és utóélete)


Egry-irka – gyerekfoglalkozás.

Erre az alkalomra négy nagyméretű puzzly-t gyártottunk, a Szamaras ember c. festmény poszteréből. A gyerekfoglalkozásból válogatás szerepelt a Veszprém TV Kukkantó című gyerekműsorában.

Diákpályázat – vetélkedője, 2008. november 21.

A tavasszal meghirdetett Egry pályázat záró vetélkedőjére 2008. november 21.-én került sor a Laczkó Dezső Múzeumban.

Magánszemélyek és galériák is támogatták a vetélkedőt, és a Magyar Nemzeti Galéria is biztosított ingyenes belépőt az első három helyezett csoportnak.

A versenyzőknek addigra el kellet készíteni két előre beküldött pályázati anyagot: Egy olyan fénykép-pár készítését, amely egyrészt tájképként megörökít egy olyan Balaton-vidéki tájat, amely Egry valamelyik képének helyszínével azonosítható, a másik képen pedig ugyanebben a tájban szerepeltet egy (vagy több ) versenyzőt is.

A másik feladat egy olyan esszé megírása volt Egry egy napjáról, amelyben a fogalmazás írója valakinek a szerepébe képzeli magát.

A beérkezett pályamunkák egyrészt bizonyították, hogy a diákok ismerik, tanulmányozták Egry József festményeit, másrészt szereztek ismereteket életéről, munkásságáról, a festő tevékenységével kapcsolatos utóéletének jelentős eseményeiről is, és részt vettek egy olyan kiránduláson Badacsonyban, amely az adott tájon a művész képeinek a felidézésével volt kapcsolatos.

Az esszé kategóriában elkészült írások egyrészt azt bizonyították, hogy a tanulók, meghaladva természetes életkoruk probléma-világát, nagy empátiával próbálták átélni a badacsonyi Piktor életútjának egy-egy szakaszát, badacsonyi létének, mindennapjainak egyszerű, de maghatározó momentumait. Szívet melengető volt a "Báthory-s" vetélkedő csoportnak írása, amely: "Fónay Tibor levele Borsos Miklósnak" címet viselte. – Ez az írás Egry utóéletével foglalkozik. Akik még emlékeznek itt, Veszprém megyében a hatvanas és hetvenes évek eseményeire, tudhatják, hogy Fónay Tibor volt az az önzetlen, megszállott Egry-kultuszt felelevenítő személyiség, aki igyekezett a szakma hol "megengedő, hol megeresztő" reakcióit pozitíven felhasználva, de attól függetlenül is, a lehető legtöbbet tenni a festő munkásságának elismeréséért, emberfeletti erőket megmozgatva azért, hogy – emléktáblák, síremlék, stb. állításával – ne merüljön feledésbe a "mi festőnk" életműve, munkássága. A rövid írás (a pályamunka) záró mondatai is idézik ezt a célkitűzést, – az Emlékmúzeum létrehozásának tervét –, ami aztán a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságnak, és személy szerint Éri István megyei múzeumigazgató tevékenységének köszönhetően, megvalósult, és amelyben, mint a civil erőket megmozgató személyiségnek, Fónay Tibornak is nagy szerep jutott, és amelyet, viszonylag rövid időn keresztül, mint az Egry József Emlékmúzeum Baráti Körének elnöke, hivatalosan is képviselhetett.

A zsűri tagjai (Ács Anna, múzeumigazgató, Balatonfüred); Felföldi Gábor (színész), Gopcsa Katalin (művészettörténész), Kaiser Márta (igazgató, Megyei Pedagógiai Szakszolgálat); Kovács Endre, fotóművész, a Veszprém Megyei Művész Céh céhmestere) értékeléseikben hangot adtak annak, hogy az ismereteken túl elismerésre méltó volt a vetélkedő csapatok kreativitása, leleményessége, a hosszabb ideig tartó feladat-megoldásokban való tartós munka. Persze, – mint ez el is hangzott –, mindenek előtt elismerés illeti a felkészítő tanárokat, Szeifert Györgyöt, a III. Béla Gimnázium(Zirc) tanárát, valamint Milló Ildikót, a Báthory István Iskola tanárát, akiknek a felkészítésben és a pályázaton való részvételben felbecsülhetetlen az érdemük.

A vetélkedőn részt vevő csapatok eredményei:

Az eddig említett feladatokon túl a versenyzőknek meg kellett oldani egy feladatlapot, majd énekes-mozgásos, komplex feladatok megoldásával tanúságot tehettek arról, hogy nem csak Egry festészetét, de életét is ismerik. Az Egry festményből készített puzzly kirakó-verseny után a diákok Egry reprodukciók felhasználásával olyan alkalmazott grafikai műveket is készíthettek, amelyeket az ismert Egry festmények képei díszítettek. Ezek a feladatok ötletességet, leleményességet, a megvalósításban pedig kézügyességet, precizitást is igényeltek. Jó lenne, ha az ifjú diákok által kitalált alkalmazásokat (Egry-kép – reprodukciók naptárakon, vázlatfüzeteken, noteszokon, alátéteken, stb.) múzeumi boltokban, képboltokban majd megtalálhatnánk.

Mind a Naplóban, mind a Veszprém televízióban előzetes ajánlóban és tudósításban is foglalkoztak a rendezvényekkel.
Napló:

Veszprém TV:

A sokoldalúsajtónak jó hatása volt a látogatószámra: a 2439 fős látogatottság ( egy nem főidényes hónapban) a helyi viszonyok közt kiemelkedően jónak mondható.

A badacsonyi Egry József Emlékmúzeum 2008 évi látogatói létszáma: 8 379 fő volt.


Gopcsa Katalin
művészettörténész