"Háztörténetek. Német sorsok a Duna mentén"

Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém
2004. július 15.- október 17..

 

A kiállítás bemutatása

Az ulmi Donauschwäbisches Zentralmuseum, azaz a Dunai Svábok Központi Múzeuma azzal a céllal alakult meg, hogy az 1700-as évektől Közép-Európa különböző vidékeire települt németek történetét, életét és kultúráját összegyűjtse, megőrizze és bemutassa. A múzeum nemcsak etnográfiai, történeti, hanem képzőművészeti kiállításoknak is helyet ad.
A mostanában Európában oly népszerű jelenkutatáshoz kapcsolódóan született meg a "Háztörténetek. Német sorsok a Duna mentén" című kiállítás ötlete. A Dunai Svábok Központi Múzeuma által tervezett és Henrike Hampe projektvezető által összefogott kiállítás kilenc magyar, román és jugoszláv múzeum "határt nem ismerő" együttműködésének az eredménye, amely a 18. és a 19. században Dél- Európába bevándorolt németek történelmét és kultúráját tizenkét Duna menti lakóház példáján kívánja bemutatni. Célja a négy Dunai országban egyszerre interkulturális összehasonlításban is dokumentálni az emberek mai életkörülményeit.
A kiállítás létrehozása, amiben négy ország múzeumai a határokra való tekintet nélkül működnek közre, a mai napig egyedül álló kezdeményezés. Egy, a jövőben különösen Keletközép- és Délkelet-Európa országaival összefonódó Európában a kiállításnak különösen nagy jelentõsége van. Ezért nem csak Baden-Württenberg Tartománya, és a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatja, hanem hivatalosan is felvették a Brüsszeli Európai Bizottság "Culture 2000 Framework Programm"-ba is.
A kiállítás 2002. július 5-tõl szeptember 29-ig Ulmban volt megtekinthető, október 25-tõl 2003. február 25-ig pedig Budapesten a Néprajzi Múzeum mutatta be. A kiállítás nemzetközi jelentőséget nyer azáltal, hogy 2003-2005-ben valamennyi partnermúzeumban sor kerül a bemutatására. 2004. júliusától szeptember végéig a veszprémi Laczkó Dezsõ Múzeumban lesz megtekinthető.
A kiállításon tizenkét lakóház és család életét, történetét ismerhetik meg az érdeklődők. A stilizált házak belsejében régi fényképek, emlékeket idéző tárgyak révén a múlt jelenik meg, külsejükön, a 2001. õszén Martin Rosswog német fotóművész megörökítette fényképeken pedig a jelen.

A Duna, a kiállítás alapkoncepciójának biztosítéka

A 2845 kilométer hosszú Duna Európa második leghosszabb folyója, és az egyetlen olyan folyó, mely nyugatról kelet felé folyik. A Duna mindig is közlekedési és kereskedelmi útvonal és kulturális híd szerepét töltötte be, egyúttal azonban határfolyó is volt. Az Osztrák-Magyar Monarchiát fennállása végén, az első világháború előtt Duna-Monarchiának is nevezték. Csak a második világháború után szabdalták fel a folyót vasfüggönnyel. Az Európai Unió keleti bővítésének köszönhetően a Duna ismét összeköti Európa egy részét.
A Duna összekötő szerepére jó példával szolgál a Duna-menti svábok története. A XVII. század végétől kezdve a XIX. század közepéig legalább 500.000 német telepes vándorolt ki Németország különböző részeiről Magyarországra. Többnyire hajón utaztak le a Dunán. Utódjaik, a mostani dunai svábok máig Magyarországon, Romániában, Jugoszláviában és Horvátországban élnek. Ezen a kiállításon az ő nyomaikat követjük végig.
A Duna mentén tizenkét ház nyílik meg, és tárja fel belsejét a látogatók előtt. A lakók elbeszéléseibol jöttek létre ezek a "háztörténetek", melyekbol sok mindent megtudhatunk az itt lakók és elődeik életéről és otthonukról. E történetekből betekintést nyerhetünk a Németországban, Magyarországon, Romániában és Jugoszláviában élők mai életébe. De képet kaphatunk arról is, milyen döntő hatást gyakoroltak a politikai változások, a vándorlás és a különböző etnikumok együttélése Közép- és Dél-Európa lakosainak életére.

E kiállítás különböző németországi, magyarországi, romániai és jugoszláviai múzeumok együttműködésének eredményeképpen jött létre.

Mészáros Veronika
néprajzos muzeológus

Kérjük válasszon települést! Wablingen Dornstadt Dietelhofen Veszprém Harta Cikó Novi Sad Dognecea Tomnatic Semlac Petresti Csávoly

Belépés