Militáriagyűjtemény

A múzeum előcsarnoka

Múzeumunk a múltban sem volt, és jelenleg sem szakgyűjteménye a militáriaanyagnak. Ennek ellenére ilyen jellegű műtárgyak is bekerültek a Veszprémvármegyei Múzeumba. Így pl. viszonylag kis számú, de nagy értékű 1848/1849-es anyag, amelynek többsége személyhez is köthető. Az egzotikus távoli területekre (India, Kaukázus, Marokkó, Nyugat-Afrika stb.) eljutó veszprémiek és Veszprém megyeiek pedig keleti fegyverekkel gyarapították múzeumunkat.

1928-ban I. világháborús tárgyaink nagyobb része – többek között egy a veszprémi 31-es honvédek által 1917-ben az olasz harctéren zsákmányolt géppuska és felszerelése is – hivatalosan átadásra került a budapesti Magyar Királyi Hadimúzeum részére.

1953-tól átleltározták intézményünk militáriaanyagait is, óriási kárt okozva, mert számos műtárgyunkra vonatkozó adat ekkor veszett el végérvényesen.


A M kir jutasi honvéd altisztképző és nevelőintézet zászlaja Magyarország koronás kiscímerével A zászlószalagon az adományozó Veszprém város címere

Az 1970–1980-as években Veress D. Csaba történész igyekezett minél szélesebb keretek között gyarapítani a gyűjteményt. 19. század végi – 20. századi (főként I. és még inkább II. világháborús, valamint jelenkori) matériákat sikerült megszereznie.

Tekintettel hazánk történelmére, militáriaanyagunk főként magyar és osztrák–magyar (Habsburg-birodalmi), valamint német és orosz (szovjet) műtárgyakban bővelkedik. Más további országok anyaga csak elvétve és igen hiányosan lelhető fel.

Ez a gyűjteménycsoport magába foglal hidegfegyvereket (buzogány, tőr, szurony, kard, lándzsa), tűzfegyvereket (pisztoly, puska, szakállas puska, mozsár), védőfegyvereket (sisak, páncél), felszerelési tárgyakat (gyalogsági ásó, tölténytáska, pisztolytáska, gázálarc, kulacs, evőcsésze, kenyérzsák, azonossági jegy), lovas felszereléseket (kengyel, patkó, sarkantyú), technikai eszközöket (tájoló, tábori telefon), egyenruhákat és egyenruha tartozékokat ( rangjelzés, jelvény, kitüntetés) és még számos további érdekességet.

A hadi, katonai készségek mellett itt kapott helyet néhány más további rokon szakterület (vadászat, csendőrség, leventemozgalom, légoltalom, munkásőrség stb.) anyaga is.

Militáriaanyag található még múzeumunk régészeti, néprajzi, textil-, numizmatikai és képzőművészeti gyűjteményeiben, továbbá az adattári gyűjteményekben is.

A kormányzóné Purgly Magdolna beüti zászlószögét a zászló rúdjába

Veszprém-Jutas katonai történetéből

A Veszprém belvárosát a külső vasútállomással összekötő út két oldalán, a vasútállomástól pár száz méterre, az I. világháború alatt 1916-ban katonai kórház létesült. A világháború után is a katonai kincstár birtokában maradt területen nyílt meg 1924 őszén a M. Kir. Jutasi Honvéd Altisztképző és Nevelőintézet.


A vendégek elhagyják az altisztképző intézetet

A növendékek kezdetben 15–17 évesen, közvetlenül a polgári életből kerültek az iskolába. Ez a rendszer azonban a gyakorlatban nem vált be. A túl fiatal, élettapasztalattal és csapatszolgálattal nem rendelkező altisztek nem bírtak kellő tekintéllyel, ezért 1934-től kezdve már 3 éves csapatszolgálattal rendelkező, tisztesi iskolát végzett, a csapatok által javasolt tiszteseket vett fel az intézmény.

Az iskola Veszprém város által adományozott zászlajának szentelését, ünnepélyes keretek között, 1926. augusztus 8-án tartották Horthy Miklós kormányzó és a zászlóanyai tisztet betöltő kormányzóné, valamint Rott Nándor megyéspüspök, József főherceg tábornagy jelenlétében. A napjainkban is álló főépületet – utcai homlokzatán Jutas és Kinizsi Pál, udvari homlokzatán Árpád és Szt. László szobrával – 1928–1929-ben építették. Az intézményben folyt valamennyi fegyver- és csapatnem altisztjeinek kiképzése, 1943-tól már a repülőké is.

„Erős akarat minden akadályt legyőz! Erős akarat csak erős hitből fakad!” – volt az intézmény jelmondata, amely kellően jellemezte a falai közt folyó katonás, fegyelmezett, nemzeti szellemű tevékenységet. Az 1929-től Kinizsi Pál nevét viselő intézet 1942-től már 1000 fő feletti növendéket bocsájtott ki.

A II. világháború végén a csapat-tiszthelyettesképző iskola Németországba települt ki, ahol amerikai hadifogságba esve véget ért 20 éves működése.


Szovjet kapuügyelet

Hátrahagyott épületében a német 501. SS-tábori kórház működött, majd a megszálló szovjet Vörös Hadsereg rendezkedett be. 1951-től a Magyar Néphadsereg 15. honi légvédelmi tüzér hadosztálya is ide települt. 1991-ig a szovjet 13. Poltavai Páncélos Hadosztály állomásozott itt. A különálló, monumentális laktanyaváros ekkoriban szigorúan zárt és ismeretlen világ volt a veszprémiek számára.


A_tanulmányi raktár 1990-ben mint szovjet hadianyagraktár

A szovjetek kivonulását követően több tulajdonos, használó között oszlott meg a terület. A hajdani főépület a Veszprém Megyei Levéltárnak ad otthont. Az egykori magyar laktanyarész részben ma is a Magyar Honvédségé, további részeken a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság működik.

A történeti gyűjtemény adatbázisa

Vissza (Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság – Tanulmányi raktár, bevezető)