A néprajzi gyűjtemény bútorraktára

A Laczkó Dezső Múzeum legelső szerzeményei között már szerepeltek bútordarabok, köztük az a néhány faragott támlájú bakonyi szék, amely már az 1920-as években felkeltette az etnográfus szakma figyelmét.

Márkói sváb tisztaszoba bútorzata, 1942. Vajkai Aurél felvétele

Az elmúlt évszázad alatt a paraszti–kisnemesi háztartásokból származó bútorok száma több százra duzzadt. Részleges bemutatásukra először az 1935-ben megnyílt Bakonyi Ház tisztaszobája adott lehetőséget. Az akkori érdeklődésnek megfelelő „magyaros” és „népies” darabokkal szemben az 1967 és 1969 között nyíló Veszprém megyei szabadtéri néprajzi múzeumok már hiteles helyi házberendezések bemutatására törekedtek. A gyűjtemény legszebb – és tájegységünkre leginkább jellemző – faragott és faberakással díszített 18–19. századi keményfa székei, ágyai, asztalai és szekrényei, valamint a nagyrészt Komáromban készült festett ládái ma is e kiállítóhelyeken tekinthetők meg.

A gyűjtemény rosszabb állapotú, kiállításba nem került darabjai a nagyobb méretű mezőgazdasági eszközökkel és a különböző kézműves mesterségek egyes szerszámaival közös raktárhelyiségben nyertek elhelyezést. Konzerválásuk, restaurálásuk folyamatosan történik. A gyűjtemény művelődéstörténeti szempontból kiemelkedő értékű darabjai a Veszprém és Pápa környékén készült faragott és intarziás széktámlák, a helyi (nagyvázsonyi) bútorkészítő központban készült festett fenyőfa ládák, valamint azok a festett, klasszicizáló hatású, virágmintás kapuvári szekrények, amelyek a Zirc környéki falvakban feltehetően mint kelengyebútorok szolgáltak a 19. század derekán.

A néprajzi gyűjtemény adatbázisa

Vissza (Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság – Tanulmányi raktár, bevezető)